Betegmegtartás a virtuális kognitív interjúkban

A betegmegtartás a klinikai vizsgálatok egyik kulcsfontosságú eleme: a sikeres, eredményes és érvényes kutatás alapvető feltétele, hogy minél több résztvevő mintáját és eredményeit lehessen elemezni. A nyelvi validáció során, amennyiben egy klinikai vizsgálat dokumentumainak fordítását a célcsoporthoz tartozó betegekkel ellenőrizzük, ugyanolyan fontos, hogy a jelentkezők lelkiismeretesen végigcsinálják a kognitív interjút vagy interjúkat – még ha nem is ugyanolyan hosszú, éveken át tartó elköteleződésről van szó, mint egy klinikai vizsgálat esetében.

Két ponton történhet kilépésük: egyrészt a jelentkezést követően meggondolhatják magukat, és visszautasíthatják az interjút. Másrészt az interjú során, ha az nincs megfelelően előkészítve, előfordulhat, hogy nem csinálják végig.

Ezek a helyzetek nemcsak frusztrálóak lehetnek, hanem lassíthatják is a validációt és végső soron a vizsgálatot, ezért az alábbiakban összeszedtünk pár hasznos gondolatot, amelyek segíthetnek elkerülni őket.

Átállás az online világra

Mint az élet minden területén, a vizsgálatokban és a nyelvi validációban is felgyorsította a digitális átállást a 2020-ban kirobbant pandémia. A klinikai vizsgálatok vagy leálltak, vagy nem toboroztak új betegeket; és ahogy egy korábbi blogcikkben leírtuk, az USA-ban részletes enyhítő szabályokat dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy a vizitek mely típusait/részeit lehet online is elvégezni.

Azonban ez a kikényszerített változás jelentős lemorzsolódást okozott, hiszen az online térbe történő áttéréssel átalakult a hagyományos orvos-beteg viszony, amely bizalomra, személyes kapcsolatra is épül.

A 2020 onsite adatai szerint a 2020-as évben is legalább a betegek 30%-a idő előtt kilépett a vizsgálatból. Ugyanakkor érdemes észrevenni ugyanezen cikkben azt az érdekes statisztikát, hogy a legtöbb beteg a vizitek okozta stressz, a szükséges utazás (ingázás) és az időráfordítás miatt hagyja abba a vizsgálatot. Ezek szerint az online átállás még jól is jöhet, hiszen jelentősen csökkenti a vizithez szükséges időt és talán a stresszfaktort is.

Ugyanez igaz a kognitív interjúkra: míg személyes interjúk esetén a betegnek utazással is kellett számolnia, videóinterjú esetén egészen pontosan annyi időt „veszít” csak, ameddig az interjú tart. Ráadásul egy otthonról végzett online interjú, ha a technikai feltételek adottak, kevesebb stresszt jelent, mint személyesen válaszolni egy interjúztató kérdéseire egy idegen helyen.

A személyes kapcsolat fenntartása

Ahogy említettük, az orvos-beteg kapcsolat több puszta munkakapcsolatnál: a vizsgálat során a beteg az orvosba helyezi a bizalmát, és részben azért vesz részt, mert tőle értesült a lehetőségről (a statista.com szerint a betegek 16%-ánál ez az elsődleges indok).

Kognitív interjú során ugyan (legtöbbször) nem orvos-beteg kapcsolatról van szó, de az egyik oldalon ugyanúgy egy páciens áll, akinek a másik oldal képviselője a „tudomány embere”: a vizsgálat sikeréért dolgozó interjúztató egyszerre képviseli a vizsgálatot folytató és a fordítást végző céget.

Ha a kognitív interjúban nem egészséges önkéntesek, hanem a vizsgálat által érintett betegségben szenvedő alanyok vesznek részt, ugyanolyan fontos tehát, hogy meglegyen a bizalom, és a szövegértelmezési interjút elvállalják, ne hagyják félbe, és komolyan vegyék. Fontos a betegekkel ezért kiépíteni egyfajta bizalmi viszonyt, és értésükre adni, hogy egy kognitív interjú nem azonos a klinikai vizsgálattal, csupán annak előkészítése.

A tapasztalatok azt mutatják, a betegek hajlamosak megválaszolni a lefordított kérdőívek kérdéseit akkor is, ha csak arra kell válaszolniuk, hogy megértették-e őket, illetve kérés nélkül is megosztják az egészségi állapotukra vonatkozó érzékeny információkat. Így az interjúztató önkéntelenül is olyan kapcsolatba kerül a beteggel, ahol az kiszolgáltatottnak érezheti magát.

A jó interjúztató tehát nemcsak a nyelvi validáció nyelvészeti és szakmai részleteivel van tisztában, hanem interperszonális kapcsolatokban is remek készségekkel rendelkezik, empatikus és bizalmat sugároz.

Előzetes intézkedések

Bár a kognitív interjú jó esetben egy egyórás, rövid elköteleződést igénylő esemény, fontos úgy tekinteni rá, mint egy alapvető mérföldkőre a vizsgálat fordításainak véglegesítésében, és ezen keresztül a vizsgálat sikerességében.

Célszerű részletekben menően és lehetőleg minél hamarabb, nemcsak az interjú előtt közölni az alanyokkal a vizsgálat és az interjú célját, valamint azt, mennyire értékes a hozzájárulások a végleges fordítások létrehozásában. A kognitív interjúkért ugyan díjazás jár a betegnek (nem úgy, mint a beteg önkénteseken végzett klinikai vizsgálatokban), de ez nem egy számottevő összeg, így az anyagi faktor önmagában nem biztos, hogy meggyőző erejű lesz a részvételhez.

Mit hozhat a jövő?

A betegmegtartási stratégiák szükségszerű átalakuláson mennek át a szemünk előtt: míg régen a költségek és az időráfordítás csökkentése volt az egyik fő szempont, most ezek „maguktól” megoldódnak az online interjúknak köszönhetően.

Ugyanakkor más jellegű kihívások jelentkeznek: a webes interjúk személytelensége és rövid, ad-hoc mivolta csökkenti az alanyoknál kialakuló elkötelezettség és fontosság érzését. Ezt mindenképpen pótolni kell több „alapozással”, odafigyeléssel és a lehető legegyszerűbb folyamatokkal, hogy az online interjú ne technikai kihívást és terhet, hanem gyors bevételszerzési lehetőséget jelentsen a betegnek, miközben tényleg átérzi, hogy hozzájárult egy fontos klinikai vizsgálat sikerességéhez.

Nem biztos, hogy a személyes interjúk valaha vissza fognak térni, így a stratégiákat az online világra kell optimalizálni – mindemellett megtartani a személyes elköteleződést, hiszen a siker kulcsa mindig a megfelelő számú lojális résztvevő lesz.